Télapó fehér köpenyben

A világ legjobban kinéző doktora nem csak a szemek, hanem az üres szívek javításához is kitűnően ért! Persze itt a reformkor alatt átalakult társadalmi réteg, a kis- illetve középpolgárság gondolatainak ingoványos mocsarából egyszerű mivoltából fakadóan könnyen a homályos látás színtelen erdejébe tévedhet, hiszen a Time magazin sorozatban hatodszor az Év emberének választott Seres doktora most kivételesen nem a kardiológia terén ért el újabb mérföldkövet. Mindenki kedvenc orvosának kényszerű lépésként ugyanis helyettesíteni kellett Joulupukkit (konyhanyelven: Mikluás/Télapó), mivel szegény ördögöt a csecsemföldi karitatív jellegű látogatása során rejtélyes körülmények között elrabolta a Radai rosseb (természetesen itt a noxhibicionista alfajhoz tartózó egyedre gondolunk). Egy fagyos, hószállingózástól terhes, hideg, decemberi estén vett pillanatnyi lélegzetvételre azonban itt megállunk, hiszen ki kell emeljük dr. Réti urológust, aki egy oroszlán bátorságával vetette magátaz elrabolt jótevő nyomába. A fejleményekről természetesen későbbi cikkünkben még beszámolunk. Visszakanyarodva történetünkhöz tehát: orvosi géniuszunknak piros ruhát öltve kellett a december 6-ai napot világszerte javítással eltöltenie. Mindezt természetesen IFA-platónyi jószívének köszönhetően teljesen magától, felkeresés vagy felkérés nélkül tette. Ennek következtében az idei évben rendhagyó módon a Télapó szem- bicikli- és lójavítást ajándékozott a Föld megismételhetetlenül gyönyörű lelkű lakóinak. A hálás földiek pedig, az ismert dalocska rigmusával várták a csodatevőt:

„Amerre jár reggelig,
Ott a vakság eltűnik
Megjavítja Doktor úr,
Ha hibásnak látja!”

Miután pedig a hibás szíveket megtöltötte szeretettel, békességgel, jóval, vidámsággal, hittel és bizonysággal, a nem várt vörös csuhás, csilingelős sapkás jótevő felpattant a szíriuszi magyarság Élet-fájának jobb alsó, legtisztábban csakra energiákkal átjárt ágából faragott, ősmagyar motívumokkal gazdagon díszített tölgyfa szánjára, s karikásostorával 9, Kalumbától pirosló orrú rénszarvasa közé perdített, majd álomport hintve suhant tova a csillagfényes éjszakában.

Ha esetleg néhány lecsúszott, gyakran alkoholizáló ebadta mitugrász a fentebb említett kis dalocskára nem emlékezne kristálytisztán, az első adventra való tekintettel bepótolhatja hiányosságát:

„Hull a pelyhes fehér hó,
Jöjj el kedves Doktor Úr!
Minden idős várva vár
Hályog, vakság közel jár
Van táskádban minden jó
szemműtét és kaparós
Akciókat vágj hozzánk
Kedves szexi Doktor Úr!

Krumplizsákos Doktor Úr
Vén nyugger barátja
Kontaktlencsét, farhátat
Rejteget a zsákja.
Amerre jár reggelig,
Ott a vakság eltűnik
Megjavítja Doktor úr,
Ha hibásnak látja”